Oldal kiválasztása

Bár a magnézium, vagy ahogy régen nevezték, „kesereny” az emberi szervezet számára elengedhetetlen ásványi anyag, viszonylag keveset hallani róla. Elsősorban idegrendszerünkkel kapcsolatban szokás emlegetni, ám központi szerepet játszik a fehérje-, zsír-, szénhidrát anyagcsere és a szív- és érrendszer működésében, az emberi testben megtalálható 25-30 gramm magnézium tartalom 50-60%-a pedig a csontok részét képezi. Mind belsőleg, mind külsőleg elengedhetetlen pótlása, hiszen hiánya – sokoldalúságából eredően – számtalan módon nehezítheti meg életünket.

Belsőleg

A „magnézium” görög eredetű szó, a Thesszáliában fekvő Magnesia tartományról kapta nevét. A szervezet valamennyi szövetében elraktározódik, megoszlik a csontok és a sejtek belső tere között. Részt vesz a táplálék energiatartamának felszabadításában, szükséges minden energiaigényes folyamathoz, a fehérje- zsír- és szénhidrát-anyagcsere számos lépéséhez, az inzulintermeléshez.

Érdemes tudnunk, hogy a magnézium 300 enzim aktivátora, proteinek, nukleinsavak és lipidek szintézisében játszik szerepet. Stabilizálja a sejtmembránt és a riboszómákat, szabályozza a neuromuszkuláris ingerületvezetést és gátolja a szabadgyökök kialakulását.

A szervezetben való felszívódását az egészségtelen, mozgásszegény életmód, a krónikus stressz, a különböző élvezeti cikkek (cigaretta, alkohol, drogok) fogyasztása is befolyásolja, ám ennek kialakulásához vezethet a manapság divatban lévő fogyókúratrendek követése is.

Hiányának következtében izomgörcsök, gyors, rendszertelen szívverés, kimerültség, álmatlanság, gyöngeség jelentkezhet, de gyakran tulajdonítható ennek az étvágytalanság, a hányinger, a depresszió, az izomgyengeség és izomgörcsök, illetve a szorongásra és pánikra való érzékenység növekedése is.

A szervezetből való kiürülését fokozzák a vese megbetegedései, vízhajtók szedése, sőt, az aktív sport is, melynek következtében a fokozott izzadással fontos ásványi anyagokat veszíthetünk.

Természetes forrásai lehetnek például a klorofilban bővelkedő leveles, zöld növények, a tökmag, a mandula, a dió, a mák, a mogyoró, a szezámmag, illetve különféle tejtermékek, csak úgy, mint a kagyló, a banán, és a mazsola.

Külsőleg

Ahogy belsőleg, úgy a magnézium külsőleg is elengedhetetlen egészségünk fenntartásához. A magnézium helyreállítja a sejtes magnéziumszintet, természetes sejtvédő, elősegíti a hatékony méregtelenítést, enyhíti az izomfájdalmat és a görcsöket, támogatja az egészséges bőrszövet képződését, fellendíti az energiaszintet, és segíti a védekező folyamatokat. 

Magnézium alapú készítmények különösen ajánlottak olyan masszázs-kezelésekhez, melyekkel az ízületi, illetve izomfájdalmakat kívánjuk enyhíteni (lazító hatása miatt), vagy a sejtmegfiatalítást tűztük ki célul.

Javítja a bőr strukturális és anyagcserét szabályozó mechanizmusait, és élénkíti a sejtek anyagcseréjét, javítja a vízháztartást, enyhíti az allergiás tüneteket, folyamatos pótlásával pedig lassíthatjuk az öregedési folyamatokat.

A magnézium segítségével hozzájárulhatunk a bőr egészséges anyagcseréjéhez, és a bőrszövet feszességéhez, keringéshez is

Hiányának külső tünete lehet az arcbőr kivörösödése, de jelentkezhet a test további részein kékes elszíneződés formájában is. Gyakorta mutatkozik meg a nem megfelelő magnéziumbevitel a bőr kirepedezettségén, a köröm és a haj törékenységével is. 

Általános szabály a magnéziumbevitelre: napi kb. 6-8 mg magnézium per testsúly kg ajánlott. Egy 90 kg-os férfinak kb. 600-800 mg a napi szükséglete (pl.: 6 x 90 = 720 mg). Krónikus egészségkárosító hatások esetén, mint emocionális és fizikai stressz, sérülés, megerőltetés vagy diéták, terhes és szoptató nők esetén emelkedik a napi szükséglet.

Érdekesség: a nők 20-50%-ánál megfigyelhetőek bizonyos premenstruációs jelek (ezek egyénileg változhatnak, pl. a rossz hangulat, ingerlékenység, puffadás, emlőfeszülés), melyekre a magnéziumbevitel szintén pozitív hatással lehet.