Mindenhonnan azt halljuk, hogy a készételeknél egészségesebb, ha magunkra főzünk, amihez többek között a só is elengedhetetlen. De milyen?

Konyhasó, tengeri só, Himalája só vagy valami más? Azaz: melyik fajta só egészséges?

Sóra szükségünk van, ez nem kérdés. Mivel szervezetünk nem tárol belőle sokat, folyamatosan pótolnunk kell, ráadásul nemcsak testünk mindennapi működése miatt fontos, de ételeinket is élvezetesebbé teszi. Elmélyíti, kiterjeszti, egyensúlyba hozza az ízeket, képes változtatni a textúrán, és még tartósít is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy több sót kell használnunk, még akkor sem, ha léteznek közöttük kifejezetten egészséges verziók is. A túl sok só árt az ereknek, a keringési rendszernek, megköti a vizet, hosszú távon magas vérnyomást és maradandó károkat okoz, növelve a cukorbetegség, vesebetegség kockázatát. 

A napi sóbevitel szabályozása ugyanakkor nem könnyű. Sófogyasztásunk nagy része ugyanis már nem a sószórónkból kerül be a szervezetünkbe, hanem azokból a részben vagy teljesen feldolgozott élelmiszerekből, amelyeket szinte lehetetlen elkerülni, hiszen a legtöbb felvágott, szósz, fűszerkeverék, konzerv, levespor is annak számít. Mindenhonnan azt halljuk – és a logikus gondolkodás is ezt erősíti meg – hogy a legokosabb, legegészségesebb, egyben leggazdaságosabb megoldás az, ha magunk főzünk, mert így egyrészt tudjuk, mi kerül a tányérunkra, másrészt kontroll alatt tarthatjuk az ételeinkbe kerülő só mennyiségét és minőségét. Mert egészséges só igenis létezik, még ha nem is a látványos külsejű vagy állagú, divatos fajták között kell keresnünk őket. A feladat tehát adott: megismerni a különböző sófajtákat, és megtanulni okosan használni őket.

só főzéshez
Milyen sóval főzzünk?

Tengeri só: egészséges-e, és ha igen, milyet használjunk belőle? 

Fontos tisztázni: legyenek bármilyen látványos külsejűek is, ha a sók nagy részének nátriumtartalmát vizsgáljuk, akkor legtöbb esetben nincs eltérés a hagyományos konyhasókhoz képest. Azonban, ha intenzívebb ízű sókkal főzünk, kevesebb is elég belőlük a kívánt íz eléréséhez. A tengeri só is ezek közé tartozik, de nem mindegy hogy a nagyszemű, “sóvirágként”, vagy “sópehelyként” is emlegetett tengeri sót használjuk-e, vagy a hagyományos, a szupermarketek polcain leggyakrabban fellelhető, “sima” tengeri sót, amit általában hozzáadott jóddal dúsítanak. Előbbi ugyanis valóban a tengervíz lepárlásából keletkezik, míg utóbbit ipari körülmények között, gyorsított eljárással készítik, és általában ugyanolyan porrá őrölt formában árulják, mint a sima konyhasót. 

A tengeri só tehát nem feltétlenül egészségesebb a hagyományosnál, de érdemes tartani otthon – főleg a nagyszemű fajtából, amiből utólag, a folyamat végén ideális használni kis mennyiségben, hogy látványosabbá tegye a végeredményt és izgalmasabbá az ízeket.

Himalája só: pusztán összetétele, vagy származása miatt egészségesebb, mint a többi?

A Himalája só sem tér el összetételében a hagyományos sófajtáktól: nátriumtartalma ugyanannyi, mint a sima asztali sónak, és gyönyörű színe sem jelent több egészségbarát hatást hétköznapi rokonával szemben. Íze viszont annyira intenzív, hogy kevesebb is elég belőle – a tengeri sóhoz hasonlóan – a kívánt ízvilág beállításához, nagyobb szemcséi miatt pedig könnyebb betartani a főzés megkívánta optimális mennyiséget. Az ára ugyanakkor borsos, ez még egy okot szolgáltat rá, hogy kevesebbet használjunk belőle a hagyományos konyhasónál. 

egeszseges so
Tengeri, Himalája, Parajdi – milyen sóval főzzünk?

Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a Himalája só valójában nem a Himalájából, hanem Pakisztánból, a világ egyik legnagyobb sóbányájából származik, viszont valóban finomítatlan. Nincs benne utólag hozzáadott jód sem, így jódhiányos szervezet számára nem ajánlott. A konyhasónál ugyan több ásványi anyagot tartalmaz, de ezek mértéke a bevitt sómennyiségben annyira elenyésző, hogy érdemesebb máshogy, például bőrön át felszívódó magnéziummal pótolni. 

A Himalája só tehát összességében véve nem sokkal egészségesebb a hagyományos konyhasónál, de ha szeretjük a látványos összetevőket és szeretnénk redukálni sófogyasztásunkat, egy próbát biztosan megér.

Parajdi só: eredete, összetétele, hatásai – megoszlanak a vélemények

Az erdélyi sóvidékekről származó, jellegzetesen szürke só egzotikus rokonához hasonlóan nagy szemű, finomítatlan és mentes az utólagos kezeléstől, színét a benne lévő őstengeri iszapüledékből kapja. A parajdi sót eredete szerint már az ókorban is bányászták – és amellett, hogy alkalmas főzésre is – gyakrabban használják ínhalálásra, sószobát építve belőle, és reumatikus panaszok, ízületi fájdalmak, szívrendellenességek alvászavarok, stresszbetegségek, vagy általános immunerősítés esetén, akár ivókúra formájában is. A Parajdi só összetétele sem tér el markánsan a hagyományos konyhasótól, leginkább a Himalája sóhoz hasonló: szintén valamivel több, de nem meghatározó mennyiségű ásványi anyagot tartalmaz, ugyanakkor íze kevésbé intenzív. Szerteágazó egészségbarát hatásaival kapcsolatban megoszlanak a vélemények, ezért ha Ön még sosem főzött Parajdi sóval azt ajánljuk, tegyen egy próbát és döntse el saját tapasztalatai alapján – de ügyeljen a bevitt mennyiségre!

Amit talán kevésbé ismernek: a csökkentett nátriumtartalmú só ára és összetétele

Az Európai Kardiológiai Társaság idei kongresszusán közzétett, széles körben elvégzett kutatáson alapuló tanulmány szerint a hagyományos konyhasót helyettesítő, magasabb kálium és alacsonyabb nátrium tartalmú só rendszeres fogyasztása jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A csökkentett nátriumtartalmú só összetételében általában 30-40%-kal kevesebb nátriumot tartalmaz, amit általában káliummal helyettesítenek. Ez a helyzet az Ősi Magnézium asztali só esetében is, amiben emelt mennyiségben van jelen a magnézium, nátrium tartalma viszont fele az átlagos konyhasókban találhatónak – miközben ízben és állagban nincs különbség a kettő között. 

Kutatások kimutatták: még az egészséges táplálkozásnál fontosabb,hogy kevesebb sót fogyasszunk a magas vérnyomás elkerülésének érdekében, így a minőségen túl a mennyiségre is ajánlott odafigyelni. Ha pedig alapvetően törekszünk rá, hogy kevesebb és egészségesebb sót használjunk a főzéshez, érdemes vállalnunk a csökkentett nátriumtartalmú só magasabb árát is vérnyomásunk egyensúlyban tartásának érdekében – különösen idősek, krónikus betegséggel küzdők, vagy várandósok esetében, akiknél fennáll a terhességi magas vérnyomás veszélye

Főzéssel csökkenthetjük a bevitt só mennyiségét
Főzéssel csökkenthetjük a bevitt só mennyiségét

Legtöbbet azzal tehetünk az egészségünkért, ha tájékozódunk, és megtaláljuk azt a sófajtát és mennyiséget, ami ízlésünkhöz, életvitelünkhöz, főzési szokásainkhoz és pénztárcánkhoz is leginkább passzol. Használjunk bármilyen ízű, állagú, származási helyű és összetételű sót is, tegyük körültekintően, és törekedjünk arra, hogy – sóval vagy anélkül – minél többet főzzünk otthon nyers, egészséges alapanyagokból.

Ne feledje, az egészséges életmód az egészséges magnéziumszintnél kezdődik! Ellenőrizze rendszeresen szervezete magnéziumszintjét, hiszen a magnéziumhiány súlyos szövődményekkel járhat! Nálunk számos, bőrön át felszívódó, a napi testápolással, kádfürdőzéssel, vagy egy kellemes masszázzsal összeköthető, magas magnézium tartalmú termékből választhat, ahogy az Ősi Magnézium asztali sóból is többféle kiszerelés áll rendelkezésre!